Könyvajánló

Az aranyalmafa

Benedek Elek: Az aranyalmafa
Móra Kiadó, 2013

Az aranyalmafa Benedek Elek külföldi népmese-feldolgozásainak gyűjteménye. A tartalmas kötet tizennyolc nemzet népmesekincséből ad ízelítőt. Valamennyi mese megőrizte sajátos népi jellegét, de Benedek Elek ízes magyar nyelve mégis közel hozza a mi fiatal olvasóinkhoz.

 

Tréfás népmesék

Tréfás népmesék
CAHS Kiadó, 2010

A válogatásunkban humoros történetek röpítenek a tréfás magyar népmesék varázslatos világába, melyet színes illusztrációk tesznek teljessé. A mesék között megtalálható a Rátóti csikótojás, A kőleves és A három kívánság is. Ajánljuk ezt a könyvet óvodásoknak, kisiskolásoknak és mindenkinek aki vidám percekre vágyik.
Olvassátok szeretettel!

 

Galléros Fecó naplójaBerg Judit: Galléros Fecó naplója

Emlékszel még Galléros Fecóra, Rumini barátjára, a Szélkirálynő bátor, mindig vidám, agyafúrt matrózára? Az ő titkos naplóját tar­tod most a kezedben, amit száműzetése izgalmas éveiben írt.
Mi történt Fecóval Datolyaparton? Hogy került az északi Ércszi­get­re? Hányan törtek az életére és kikkel kötött életreszóló barátságot?
Izgalmas kalandok, életveszélyes csetepaték, pókerpartik, kalózok, rablók, beszélő papagájok, vérszívó denevérek és rengeteg különleges alak bukkan fel Fecó feljegyzéseiben. És mellesleg az is kiderül, hogy néha a mindig vidám, mindig barátságos matrózfiúnak is vannak szo­morú percei.
Galléros Fecó saját rajzaival (segítségére volt: Kálmán Anna), és eredeti tengerészballadákkal (tolmácsolja: Tóth Krisztina) közreadja: Berg Judit.

 

 

Rumini ZózmaragyarmatonBerg Judit
Rumini Zúzmaragyarmaton
Pozsonyi Pagony, 2010.

Zúzmaragyarmat annyira északon fekszik, hogy partjainál télen befagy a tenger. Lakói a zúzmaratörpék, fővárosa Jégváros, itt áll a zúzmarakirályok bevehetetlen vára.
A Rumini második részében a Szélkirálynő Zúzmaragyarmatra indul, ahol az egerek sosem látott bonyodalmakba keverednek: eltévednek, fekete sirályok és más alattomos ellenség támad rájuk, egy időre Negró lesz a kapitány, és Rumini megint eltűnik. Előkerül viszont Galléros Fecó, akit a kapitány évekkel azelőtt büntetésből kitett a hajóról. Rumini, Fecó, Balikó, a titokzatos Ködvitéz és Dori, egy bátor zúzmaratörpe-kislány segítségével azonban még arra is van esély, hogy az elűzött király visszaszerezze trónját az árulóktól.

 

 

A négyszögletű kerekerdőLázár Ervin (1936-2006)
A Négyszögletű Kerek Erdő. Bp., Osiris K., 2005.

Egy macskaforma kis figura, fekete kalapban, piros ingben és nagy bakancsban (neve Mikkamakka) kézen fogja a történet krónikását, és együtt futnak el a Szomorúság elől – egyenesen a Négyszögletű Kerek Erdőbe. E felhőtlen derűtől éltetett édeni helyen jeles társaság várja őket: Bruckner Szigfrid, a parancsnoki természetű, hajdan nagy hírű oroszlán, Ló Szerafin, az ábrándos lelkületű kék paripa, Aromo nyúl, a nagyeszű, a szeleburdi Macskavati és mások.

 

 

KisvakondMiler, Zdeněk (1921) – Petiška, Eduard (1928)
A vakond nadrágja. Bp., Móra, 2011.

A kedves, fekete bundájú kis mesefigura újabb történetében a címszereplő kis vakond nagy álma, hogy legyen egy szép, kék nadrágja. Ám ezért még barátai, a kisegér, és a pillangó is megmosolyogják. Egyedül a rák veszi komolyan a kérését, és hamarosan egész kis csapatot toboroz, annak érdekében, hogy a vakond vágya teljesüljön. A kis vakond szorgosan gondozza a kék lenvirágot, majd amikor az megérett, kévébe köti és kiáztatja. Ezután a gólya segít, aki a lent megtilolja, később hangyák szövik a finom anyagot, majd a rák kiszabja a nadrágot, hogy végül a rét varrónője, a tűcsőrű nádiveréb végleges formába öntse a vágyott ruhadarabot.

 

 

AbigélSzabó Magda (1917-2007)
Abigél. Bp., Móra, 2011.

Szabó Magda leányregényei a műfaj legjobbjai közé sorolhatók; olvasmányos cselekményvezetés színesen, hitelesen megfestett környezetrajz jellemzi őket. Ezek egyike az Abigél, amely már évtizedek óta változatlan népszerűségnek örvend a fiatal olvasók körében, de a felnőtteket is meghódította.. Az írónő vélhetően önéletrajzi elemekből is építkezett, amikor ifjú hősnőjét, az ellen¬állási mozgalomban aktív szerepet vállaló Vitay tábornok lányát, Ginát egy távoli város református nevelőintézetébe helyezi. Itt peregnek azután a titokzatos események, amelyek középpontjában az intézet kertjében álló, kecses női szobor, Abigél áll, akiről az a legenda járja, hogy mindenkinek segít, aki hozzá fordul.