Sakkpalota

Polgár Judit SAKKPALOTA program indult a 2015-16. tanévtől a Bercsényi Miklós Általános Iskolában

sakk

Polgár Judit sakk világbajnok, a Magyar Tehetség Nagykövete dolgozta ki a vizuális információkra épülő, a logikus és kreatív gondolkodást fejlesztő programot 1-4. osztályra. A sakk, mint stratégiai táblajáték a mai digitális kor oktatási eszköze. A nemzeti Alaptanterv választható tantárgyaként vezetjük be heti 1 órában, emellett heti 5 tantárgy módszertanába is beépítjük. Az órákon nem sakkozni tanulnak a gyerekek, ez a sakk szakkör feladata. Játékos formában ismerkednek a sakk szabályrendszerével, miközben bejárják a sakkpalota termeit, tornyait, fejlődik logikus, kreatív gondolkodásuk. Erősödnek az idegi kapcsolatok a két agyfélteke között, javul lényeglátásuk, összefüggéseket ismernek fel. Játék közben megtanulják a szabályok betartását, követését, formálódik személyiségük. A gyermekek komplett oktatási csomag (tankönyv, munkafüzet, eszközrendszer, társasjáték) segítségével, a sakk szabályrendszerén keresztül készülnek a jövőre. A legjobbak sakk szakkörön kiváló szakemberektől tanulhatnak sakkozni és versenyezni.

Videók és egyéb érdekességek: www.sakkpalota.hu

sakk1sakk2

Polgár Judit – SAKKPALOTA képességfejlesztő program-videó

sakk3

https://www.youtube.com/watch?v=o2RaKZXAd5I

Képességfejlesztô sakk

A sakk mint oktatási eszköz Korunk, a digitális társadalom olyan mértékû ingertömeg- és adatfeldolgozást tesz szükségessé az emberek számá- ra, hogy bizonyos ezzel kapcsolatos rendszerezési képességek, kompetenciák elsajátítása létszükségletté vált. Ezen képességek megléte az ismeretszerzés mellett a sikeres tanítási-tanulási folyamatban is elengedhetetlen. A sakk a maga szimbólumrendszerével, a vizuális információk alapján, a digitális térhez hasonlóan korlátozott kódokból történô tájékozódásra, információszerzésre épülô rendszerével, párhuzamos gondolati síkon, a problémák több nézôpontból való megvizsgálásával (minimum a saját és az ellenfél szempontjából) válik kivételes oktatási eszközzé a digitális korba beleszületett gyermekek számára. Egyben a holisztikus, vizuális információkra épülô gondolkodás térnyerésével háttérbe szoruló logikai-elemzô gondolkodást is készségszinten képes fejleszteni. A sakk az egyik leghatékonyabb képességfejlesztô eszköz, amelynek segítségével a gyerekeket az óvodáskor végén, az iskoláskor elején be lehet vezetni a tudatos ismeretelsajátítás világába. A sakkozás, alapvetô kognitív lelki folyamatokat és funkciókat mûködtetve, jótékonyan hat az értelmi képességek, mindenekelôtt a megértést és a problémamegoldást biztosító gondolkodás fejlôdésére, azonban nem szabad fi gyelmen kívül hagyni nevelô-fejlesztô erejét, személyiségformáló hatását sem. A sakkjáték tanulásának-gyakorlásának kedvezô hatása a gyermekek egész intellektuális fejlôdésére tudományosan is kimutatott. A sakk haszna a közoktatásban elsôsorban abban rejlik, hogy elômozdítja a különbözô mûveltségi területek ismereteinek elsajátítását, képessé tesz az elavult információk elvetésére és az új információk beépítésére, vagyis egészében a jövôre készít elô. A sakk mint oktatási eszköz bevezetésének elsôdleges célja a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás, a kritikai gondolkodás fejlesztése intézményi keretek között, heti rendszerességgel, tanítási idô keretében.

sakk4

A Sakkpalota meséje

sakk5

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer csodálatosan szép királyság, gyönyörû mezôkkel és egy csodálatosan szép palotával. Ennek az országnak az uralkodóját Keresztes Királynak hívták. Egy napon a királynak és feleségének, Vendi Királynônek két, szép fi úgyermeke született. Az ikrek külsôre tökéletes hasonlítottak egymásra, csupán egy dolog különböztette meg ôket. Az egyiknek tejszôke színû volt a haja, a másiknak viszont koromfekete. Ahogy szépen teltek múltak az évek, a két fi ú egyre ügyesebb és okosabb lett, mindig együtt töltötték az idôt, és kedvenc elfoglaltságuk volt, hogy mindenben versengtek egymással. Ki tud nagyobbat ugrani, ki tud magasabbra mászni, ki tud messzebbre hajítani egy követ, ki tud szebben írni, ki tud több csokis palacsintát enni. Szóval mindenben versengetek egész gyermekkorukban, és akárhol is jártak a királyságban vagy a palotában, mindig megtalálták a módját, hogy valamiben összemérhessék az ügyességüket. A palotát, amelyben éltek magas várfalak vették körül, és a palota négy sarkában erôs bástyák álltak. A két fi ú, Rubin és Stein sokszor felszaladtak a lépcsôkön a bástyatorony tetejére. Az egyik ilyen alkalommal éppen azon versengtek, hogy melyikük tudja megszámolni, hány lépcsô vezet a toronyba. De ahogy az a legtöbbször lenni szokott, egyforma ügyesnek bizonyultak. Mind a ketten meg tudták számolni, hogy 64 lépcsôn lehet oda feljutni. Szóval így nôttek növögettek, egymással versengve, mígnem szép daliás fi atalemberekké cseperedtek. Amikor az öreg Keresztes úgy érezte, hogy már nagyon fárasztó számára az ország ügyeinek intézése, úgy döntött, hogy visszavonul a tróntól, és az egyik fi ára bízza az uralkodást. Igen ám, de melyikre, hiszen egyformán szerette ôket, és mindkettôjükbôl egyformán jó uralkodó lehetet volna. A király sehogy sem tudott dönteni, a két fi ú pedig elhatározta, hogy ezúttal is versengéssel döntik el, melyikük a jobb. Mindenféle versenyt kipróbáltak, futottak, úsztak, vívtak, de csak nem tudott egyikük sem a másik fölé kerekedni. Ekkor aztán elhatározták, hogy ha már az ország vezetése lesz a feladatuk, úgy döntik el, hogy melyikük alkalmasabb a feladatra, hogy sereget toboroznak maguknak, és a hadvezérként mutatják meg, hogy melyikük ért a jobban az irányításhoz, és melyiküknek jár jobban az agya. Hogy ne tudja testvére kipuhatolni a haditerveit, a koromfekete hajú Stein úgy döntött, hogy épít magának egy saját palotát az ország másik végében, és ott készíti fel a hadseregét. Így is tett. Amikor elkészült a palota a várfalakkal és a bástyákkal, Stein bevonult a katonáival, és naphosszat gyakorlatoztatta ôket, hogy megtalálja a legjobb haditervet. Azt is kigondolta, hogy hogyan álljon fel a hadsereg, hogy a katonák minél jobban védeni tudják egymást. Elôre álltak a gyalogok, akik csak lassan tudtak haladni a pajzsukat maguk elôtt tartva. Mögöttük a tisztek, a két szélen az ostromtornyokkal, mellettük a lovas huszárokkal, a kiskirály és a királynô mellett pedig a gyors futókkal. Eközben persze Rubin is kidolgozta a maga haditerveit, és mivel sok mindenben hasonlóan gondolkodott, mint testvére, ô is ugyanúgy állította fel a hadseregét, amelyben minden katona világos egyenruhát viselt, Stein sötét egyenruhás katonáival szemben. A harc sokáig tartott a két fi ú között, mivel azonban testvérek voltak, és szerették egymást, megparancsolták a katonáiknak, hogy az ellenfél kiskirályát nem bánthatják. Amikor valamelyik kiskirály, Rubin vagy Stein bajba került, a katonáknak azt kellett kiáltani: „Vigyázz, király!”. A csaták váltakozó szerencsével zajlottak, olykor Rubinnak sikerült ravasz csellel becsapni a testvérét, olykor pedig Stein járt túl az ô eszén. A csaták között, a pihenést jelentô békeidôben pedig Stein a kíséreté- vel gyakran ellátogatott a szülei palotájába, ahol mindig örömmel fogadták. Egy hideg téli estén is éppen a régi palotában töltötte az idôt, de olyan sokáig elhúzódott a vendégeskedés, hogy a szokások szerint megint eljött volna a csata ideje. Ekkor Stein azzal az ötlettel állt elô, hogy ne menjenek ki a fagyba, hóba küzdeni egymással, hanem készítsenek fából egy kis csatamezôt, faragják ki fából a hadseregüket és a meleg kandalló mellett gondolkodva, az asztalnál versengjenek tovább. Így is tettek. Fából készítettek egy lapos táblát, amit felosztottak mezôkre, és hogy az egymás melletti mezôket meg tudják különböztetni, felváltva világosra és sötétre festették ôket. Majd kifaragták a hadsereg fi guráit, és ezeket a bábokat szépen felállították a tábla két szélén, mint ahogy az igazi hadsereg is felsorakozik csata elôtt. Kezdetben sorsolással döntötték el, hogy melyikük kezdje a játékot, de aztán úgy döntöttek, hogy jobb, ha mindig a világos sereget illeti meg a kezdeményezés. Így mindig Rubin tehette meg a nyitólépést. A játék nagyszerûen bevált, mindketten úgy érezték, hogy épp olyan sokat kell gondolkodniuk a megfelelô lépés megtételén, mintha igaz hadsereget vezetnének. A játszmák végén mindig kézfogással köszönték meg egymásnak a játékot, és hosszasan beszélgettek róla, hogy melyikük dolgozott ki jobb haditervet a táblánál, és vezette ügyesebben a bábjait. A játékot sakknak nevezték el, és olyan sokat tanultak a játszmák során, olyan okosak és ügyesek lettek, hogy úgy döntöttek, már nem a királyságért versengenek tovább. Szépen megfelezték az országot, és mindketten nagyszerûen irányították a saját birodalmuk ügyeit. A sakkozást azonban nem hagyták abba, és az asztalnál továbbra is örökké versengô vetélytársak maradtak. A régi palotát, ahol Rubin lakott, Sakkpalotának nevezték el, és szívesen mutatták meg a palota életét minden kíváncsi kisgyereknek.

Cikcakk sakk dal

sakk6

Messzire kalandozott a hard rocktól Molnár György „Elefánt”, a legendás Omega együttes szólógitárosa. Polgár Judit általános iskolások részére készült, Sakkpalota című könyvének egyik verséhez szerzett zenét. A Cikcakk sakk dalszövegében a világ elsőszámú női sakkozója a játék alapjait és szépségét fogalmazta meg rímekben a meseszereplőként feltűnő bábok segítségével.

https://www.youtube.com/watch?v=Txmj05xqvWg

https://www.youtube.com/watch?v=9eZyUvtP-_E

„Sok kis báb a mezőre áll,
Mindenki a nyitásra vár.
Néznek jobbra, néznek balra,
Nyolc vonalban, sorba rakva.
Elsőként a kicsi gyalog lép,
Egyszerre kettőt, nagyon szép.
Mellette nyargal a fürge futó,
Átlósan, csakúgy jó.

Cikcakk sakk, zakatol az agy, Pár jó lépés és győztes vagy.
Cikcakk sakk, zakatol az agy, Pár jó lépés és győztes vagy.

Egy, kettő, három, elé állni kár,
Mert átugrik a lovas huszár.
A sarokból a bástya dörmögve szól,
Menj csak, fedezlek hátulról.
Nagy vezér, támadásra kész,
Együtt van a szív és az ész.
De ki az, aki inkább a sánc mögé áll,
Megbújik az öreg király.

Cikcakk sakk, zakatol az agy, Pár jó lépés és győztes vagy.
Cikcakk sakk, zakatol az agy, Pár jó lépés és győztes vagy.

Lépésről lépésre halad a sereg,
Kit elfognak, kicsit kesereg.
Végjáték jő, nő az izgalom,
Nagyon kell az önbizalom.
Fogynak a bábok, a harc véget ér,
Jó kézfogás, mindig belefér.

Cikcakk sakk, zakatol az agy, Pár jó lépés és győztes vagy.
Cikcakk sakk, zakatol az agy, Pár jó lépés és győztes vagy.

Cikcakk sakk, zakatol az agy, Pár jó lépés és győztes vagy.
Cikcakk sakk, zakatol az agy, Pár jó lépés és mester vagy!”

 

 

Polgár Judit: tankönyv elsősöknek – Interjú

sakk7

Valószínűleg ma ő a legismertebb magyar a világon, „a Polgár lányok” igazi márkanévvé váltak.

Miért érdemes sakkot tanítani elsős gyerekeknek, ha az ember nem akar profi sakkozót nevelni?
– Mi nem sakkot tanítunk, hanem a sakkal tanítunk. A képességfejlesztő sakk a jövőre készíti fel a gyerekeket: általában fejleszti a gondolkodásukat, kreativitásukat, problémamegoldó és elemzőkészséget ad, fejleszti a stratégiai gondolkodást – csupa olyasmit, amire a mai világban óriási szükség van.

Sakkedzők fognak tanítani az iskolákban?
– A könyvhöz nem kell profi sakkozó, az elsős tanítók is tudni fogják használni. Svédországban például 450 iskolában van sakkoktatás, és előtte a pedagógusok egy mindössze 3 órás képzésen vesznek részt. Ez a módszertan elsősorban nem a sakkról, hanem a gyerekek fejlesztéséről szól. Mivel most elsősökről beszélünk, rengeteg benne a kézügyességet, mozgást fejlesztő játék is.

Hogyan született a könyv?
– Nem csupán tankönyv: van hozzá  munkafüzet és játékok – sakkpénz, sakkdominó – is. A gyerekek a képességfejlesztő játékokon keresztül sok mást is megtanulnak, nemcsak a sakk szabályait. Készül hozzá egy tanári kézikönyv is kiegészítő eszközökkel, mozgásos játékok leírásával és képességfejlesztő feladatokkal. A könyv jóváhagyása már zajlik. Ez egy csapatmunka eredménye volt az alapítványom és a kiadó révén. Sokan vettek részt benne, pedagógusok, sakkozók, és például Zsófia nővérem is dolgozott rajta: ő illusztrálta, és pedagógus és sakknagymester lévén a szakmai munkához is sokat hozzátett. A végeredménynek a saját gyerekeim – akik amúgy már tudnak sakkozni – is nagyon örültek, Hanna lányom például alig várta, hogy kézbe vegye a játékokat.

A világhírűvé vált Polgár lányok nem jártak „hagyományos” iskolába, hanem az édesapjuk, Polgár László által kiépített – szintén világhírűvé vált – pedagógiai rendszer szerint magánúton tanultak. Mindebből Nevelj zsenit! címmel könyv is született. A saját gyerekei járnak iskolába?
– Igen, járnak. Nem vagyok meggyőződve a hagyományos iskolarendszer előnyeiről, de ez nyilván óriási dilemma minden családnak. Ha saját utat választasz, ahhoz óriási akaraterőre van szükség, és mi a férjemmel úgy éreztük, ehhez nem vagyunk elég elhivatottak. Mindez óriási felelősséggel és tehervállalással jár, és azért fel kell áldoznod a saját életedet, karrieredet.

Mit tart a legfontosabbnak a gyereknevelésben?
– A szeretetet, és aztán a tudatosságot és következetességet. Ami persze sokszor nehéz, de később nagyon megkönnyíti az életet: a szülőkét is és a gyerekekét is. És ma nagyon fontos a nyelvtudás. A mieink már beszélnek angolul és spanyolul.

Mit mondana annak a szülőnek, aki profi sportolót akar nevelni a gyerekéből?
– Csak akkor tegye, ha a gyerek imádja, amit csinál. Kényszer hatására nem megy, csak tönkreteszi vele. A másik fontos dolog: a szülőknek végig kell gondolniuk, mennyire tudják ebben támogatni. Nem csupán érzelmileg – ami szintén nagyon fontos –, hanem a gyakorlati dolgokban is: edzésre kell járni, rámennek a hétvégék, pénzbe is kerül, és így tovább. És a gyerekkel nagyon óvatosan kell bánni: ha veszít, lemarad, elég baj
az neki – ezt megfejelni szülői szidalommal sokszor nagyon káros. A gyereket alapjában véve dicsérni kell, a pozitív, támogató légkör nagyon fontos. De ez nemcsak a sportra igaz, hanem az élet legtöbb területére.

A sakk – mint az élet sok más területe – férfidominanciájú. A Polgár lányok áttörése nagy lelki fordulópont volt a világon: bebizonyították, hogy a nők minden területen lehetnek jobbak, mint a férfiak. Az önök sikere mit üzen a nőknek?
– Azt, hogy magasra kell tenni a mércét, és akkor bármi elérhető. A sakkban például a legtöbb nő számára lelkileg a 2600-as értékszám körül van a plafon – de ne korlátozzuk saját magunkat, és akkor bármit elérhetünk.

És mit csinál Polgár Judit, amikor nem tankönyvet ír?
– Írom a másik könyvemet. Ez egy háromkötetes sorozat, amelyben benne vannak a legjobb játszmáim. Az első kötete angolul már megjelent (How I Beat Fischer’s Record – Hogyan döntöttem meg Fischer rekordját), és úgy tűnik, most jön a magyar kiadása is. Angolul most áll össze a második kötet.

Ma 55. a világranglistán. Nem rossz érzés az után, hogy a legjobbak között is ott volt?
– Emiatt nem frusztrálom magam, mert pontosan tudom, hogy ha nem dolgozom rajta eleget, nem leszek a csúcs közelében. Most rengeteg más dologgal is foglalkozom, nem csupán a versenyzéssel – vasárnaptól például szakkommentátor is leszek az Aljechin-emlékversenyen Szentpéterváron. Mostanában nem is játszottam túl sok partit. Voltam már a szűk elitben, tudom, milyen érzés, de jelenleg nem az a legfontosabb, hogy újra ott legyek. Ezzel együtt is a versenyzést soha nem fogom abbahagyni, de most nem ez az első.

Mikor játszik legközelebb versenyen?
– Júniusban lesz egy kieséses rapidtorna Genfben, többek között Kramnyikkal a nyolcfős mezőnyben, én is ott leszek. Aztán, ha befejezem
a könyveket, olyan másfél-két év múlva, akkor valószínűleg többet fogok versenyezni is.

Gondolkodni tanítanak
2013 őszétől már a képességfejlesztő sakk is választható tantárgy az iskolákban.

A Sakkpalota 1 című képességfejlesztő tankönyv és munkafüzet a Polgár Judit Sakk Alapítvány, valamint a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó összefogásával született meg.

Az elsősöknek készült a tankönyv és a munkafüzet.

A Polgár lányok

Polgár Zsuzsa (1969) az első nő, aki férfi nagymester lett. 1996–99 között női világbajnok volt.

Polgár Zsófia (1974) is megszerezte a férfi nemzetközi nagymesteri címet.

Polgár Judit 1976-ban született Budapesten. Kilencévesen nyerte első
nemzetközi versenyét. 12 és 14 évesen is nővéreivel és Mádl Ildikóval megnyerték a női sakkolimpiát.

• 1989 óta folyamatosan vezeti a női világranglistát. 15 évesen lett férfi nemzetközi nagymester, megdöntve Fischer világcsúcsát.

• 2002: a férfiválogatottal ezüstérmes a sakkolimpián.

• Legyőzött több volt világbajnokot, köztük Kaszparovot, Anandot, Karpovot, Topalovot.

• 2000: férjhez ment, férje állatorvos. Gyermekeik: Olivér (2004) és Hanna (2006).

• Ma 55. a világranglistán, FIDE-értékszáma (Élő-pont) 2696. Eddigi rekordja 2005 októberében volt (2735), ekkor a 8. volt a ranglistán.

 

Forrás: Metropol.hu 2015.november 14.

A játékos tudás palotája

Sakkra épülő készségfejlesztő program alsósoknak

A Nemzeti alaptantervben 2013 óta választható tantárgy a sakk alsó tagozaton a készségfejlesztés egyik eszközeként. Polgár Judit nemzetközi sakknagymester, a világ legjobb női sakkozója kollégáival az első-második osztályosoknak komplex, a sakkot eszközként használó fejlesztőprogramot dolgozott ki, amely az élményszerzésre építi a tanulás folyamatát. A Sakkpalota iránt itthon és külföldön is jelentős az érdeklődés.

Sakkpalota néven játékos, a sakkra épülő komplex képességfejlesztő oktatási programot dolgozott ki Polgár Judit nemzetközi sakknagymester és csapata. A sakk mint választható képességfejlesztő tantárgy kerettanterve 2013-ban jelent meg, szintén ekkortól szerepel a Nemzeti alaptantervben is az alsó tagozatos diákoknak opcionális lehetőségként. A játék oktatásának a jogszabály által megfogalmazott célja a személyiségfejlesztés, a tehetséggondozás, a kritikai gondolkodás fejlesztése, amelyet intézményi keretek között, heti rendszerességgel, a tanítási időben képzel el az oktatásirányítás.

A Polgár Judit Sakkalapítvány a Képességfejlesztésért olyan oktatási programot dolgozott ki Sakkpalota néven az általános iskola 1–2. évfolyamára, amelybe integrálták az előírt tananyagot. Polgár Judit nemzetközi sakknagymester a nővérével közösen írt Sakkjátszótér című könyve után kezdte el beleásni magát a képességfejlesztés témakörébe – tudtuk meg az ötletgazdától. A Sakkpalota mint oktatási program alapvető célja, hogy játékos, kreatív szellemben tanulják meg a diákok a különféle ismereteket összekapcsolni, fejlődjön a komplex gondolkodásuk. A sakknagymester szerint a gyerekeknek elsősorban azt a gondolkodásmódot szeretnék átadni, amely az egyes ismeretek közötti összefüggések feltárására épül. Nagyon fontosnak tartják, hogy az egyes tudáselemeket a tanulók ne különálló információként dolgozzák fel. A tananyagban a sakk nem mint játék, hanem mint szabályrendszer kerül elő, erre épül az oktatási folyamat. A kereszttanterviség vagy tantárgyköziség szellemében a matematika, a környezetismeret vagy a szövegértési-szövegalkotási ismereteket is bővítik a sakk segítségével. A Sakkpalota keretmeséje élményszerűvé teszi a feladatokat, miközben a gyerekek a bábukat vagy a lépéseket tanulják, észrevétlenül fejlődik a térlátásuk, az asszociációs és koordinációs képességük is.

sakk8

Készségfejlesztés a sakktáblával

BELMA Díjat kapott a Sakkpalota Program

sakk9

A Legjobb Európai Tananyag Díj (Best European Learning Material Award) frankfurti díjátadóján a zsűri innovatív tananyagnak ítélt különdíját vehette át a Sakkpalota Pedagógiai Program megalkotásáért Polgár Judit, sakkvilágbajnok.

Magyarországon készült tananyag korábban még nem részesült ebben a magas szakmai elismerésben. A BELMA díjat minden évben egy nemzetközi szakértőkből álló zsűri döntése alapján a világ legnagyobb szakmai eseményén, a Frankfurti Könyvvásáron adják át az arra érdemes tananyagok készítőinek.
A Sakkpalota tankönyv-, és munkafüzet-sorozat az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) gondozásában, egyelőre az általános iskolák első két évfolyama számára jelent meg a pedagógusok számára részletes módszertani leírással és digitális kiegészítő eszközökkel. A Sakkpalota-sorozat néhány héttel korábban a Magyar Termék Díjat is kiérdemelte. A Polgár Judit által kidolgozott vizuális gondolkodás-, és képességfejlesztő, komplex tantárgy integrációs oktatási program 2013-ban a Nemzeti alaptantervbe is bekerült. Az azóta eltelt 2 évben országszerte elterjedt az iskolákban, és a határon túli magyar lakta területeken is számos helyen használják.
„Amikor két gyermekem Olivér és Hanna elkezdett iskolába járni, elhatároztam, hogy nem magántanulót csinálok belőlük, hanem a köznevelésben hiányzó láncszemet igyekszem valamilyen módon pótolni. Az információáramlás felgyorsulásával, a digitális korban olyan gyorsan változnak az ismeretek, hogy a lexikális tudás pillanatok alatt elavul, ezért elsősorban a gyerekek gondolkodását, lényeglátását, az ismereteket a változásokból adódó szükségletekhez adaptáló képességét szeretnénk fejleszteni, és a Sakkpalota Program ezt a célt szolgálja minden olyan iskolában, amelyben figyelmet fordítanak arra, hogy a digitális korba bele született gyerekeket már nem lehet a hagyományos módszerekkel tanítani, vagy akár egy pillanatra is lekötni a figyelmüket játékosított ismeretátadás nélkül.  Nagyon örülök, hogy ezt a törekvésemet, és a tananyag minőségét a BELMA Díjjal a legrangosabb európai szakértői csoport is elismerte.” – mondta a díjat Frankfurtban, személyesen átvevő Polgár Judit.